Gondolatok egy mekis pohár aljáról

Esetem az angyallal

Ferde este, dohányfüst és motorzaj,
Kába szellő. Hideg van. Nem hallod? Majd!
De sajnos nem emlékszem. Te vagy az M.?
Miért állsz még itt és fogod a kezem? 
Részeg? Én? Istenem, fogd már be!Hazudsz!
És az eszem? Elköltözött és aludt.
Elszaladt az idő..Hupsz itt a hajnal.
Akadozó lábak..jé egy őrangyal!
Unalomig ismételt kérdéseim
Halkan kopognak suta lépéseik
A legutolsó néhány száz méteren.
Önző, akaratos, vágyó kérelem,
(Látom messze a városi fényeket)
Melyet a remény angyalának nyújtok.
Az angyal egy szál cigarettát húzott
elő a zsebéből. Ideges volna?
Az összes bútort az ajtóhoz tolta
A válaszomat egy gyászmadár hozta.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Boglárka Balázsi says:

    Szia!
    Nagyon mai és sokatmondó vers. Csak így tovább! 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!